Nyitány

A helyzetet súlyosságát mi sem mutatja be jobban, mint a Vasárnapi Ujság 1904. január 17-i száma, aminek vonatkozó czikkét alább olvashatják! (Vagy ezen hivatkozás alatt teljes terjedelemben!)

Az oroszok, ügyesen felhasználva a khinai bonyodalmakat, elfoglalták Mandsuországot s úgy befészkelődtek ott, hogy alig lehet többé őket onnan kiűzni.

Csak még egy baj van: Korea. Korea mint legalább névleg független császárság, belenyúlik félsziget alakjában a kelet-ázsiai vizekbe s beárnyékolja az orosz-mandsuriai kikötőket. Valósággal mondhatjuk, hogy árnyékot vet rájuk, mert a koreai nép, egyetértve a japánival, a melyhez régi történelmi kapcsolatok fűzik, a kereskedelmet és forgalmat el tudja venni az orosz kikötők elől. Ha ez a félsziget is az oroszok birtokába kerülhetne, úgy ők urai lennének a kelet-ázsiai vizeknek s új korszak nyílnék az Orosz birodalomra nézve, a mely olyan forma hatással lenne Oroszország fejlődésére, mint India meghódítása volt az angolokra nézve. Két gazdag, munkás és sürün lakó nép, a japáni és khinai közé beékelve, megáldva olyan kedvező éghajlattal, a milyent az Orosz birodalom területén csak elvétve találunk, felszerelve pompás kikötőkkel: nyitva állna előtte az egész Csendes-oczeán kereskedelme, forgalma, a mely felett kétségkívül urrá válhatnék, ismerve az orosz nép kitartását, ügyességét es vállalkozó hajlamát.

De épen ezt akarja megakadályozni Japán. Japán volna hivatva arra, hogy a kelet-ázsiai
vizeken az angol szerepét vigye s ime, ha most az orosz kiszabadul az ő hóba temetkezett szárazföldi birodalmából a nyílt oczeán partjaira, vitássá fogja tenni Japán jövőjét. Óriási történelmi jelentősége van ennek a kérdésnek. A mai politikai állapotok mellett ez az egyetlen hely, a hol az orosz nyilt tengerhez juthat. Ha ezt is elzárják előle, úgy sokára vissza van vetve a birodalom fejlődése. Japánra nézve meg úgy látszik, egyenesen életkérdés ez, a mi előbb vagy utóbb döntésre kerül.

Alig hihető, hogy Oroszország most, a mikor már-már czélnál van, egyszerre abba hagyja ezt az életbevágó törekvését Japán ellenkezése miatt. El van készülve rá, hogy erőszakkal is keresztül viszi tervét, mert máris nagy sereget vont össze ide, a kelet-ázsiai vizek partjaira. Pánczélos hadihajói is készen állnak mindenre. S ha a tengeren nem sikerülne is meggyőznie Japánt, azt valószínűleg meg tudj a akadályozni, hogy a japánok Koreában állandóan úrrá legyenek.

Ha csakugyan háborúra kerül a dolog, az rettenetes lesz! Ehhez fogható nagy háború a franczia-német háború óta nem volt s akár igy, akár amúgy dől el, egész Európára óriási jelentősége lesz.